Nem is tudom, hogy mivel kezdjem, már elég rég óta nem írtam...

Azt hiszem időrendben haladok, és akkor talán nem marad ki semmi. Február 21-én elmentünk Stockholmba, és ott töltöttünk egy hetet, mert éppen szünet volt a suliban (az itt szokásos síszünet). Nagyon jó volt szerintem, én amúgy is szeretem azt a várost, nem ez volt az első látogatásom :) Úgyhogy nem is igazán tudok miről írni... Ezen a héten folytatódott a BL is, úgyhogy azt már nagyon vártam. Sajna nem minden úgy alakult, ahogy szerettem volna, de azért jó volt. És voltunk egy "show-műsoron" is, egy valami varázsló-féle műsorán. Azt hiszem a svéd Copperfieldnek is hívhatnánk. Voltak gagyi kártyás trükkjei, de volt egy pár igazán jó dolog is, elképzelni nem tudom, hogyan csinált egy-két dolgot...Túl sok képem sincs, a városról egyátalán :) de azért megnézem, hátha tudok beilleszteni valamit.

ez a show-n készült:

A következő a Vasa múzeumban:

Van rólam a hajón is :)

 

És ezek már a városban (városházánál, kikötő felett):

Azt hiszem ennyi. Nem nagyon tudok mást írni vagy mondani. Stockholm gyönyörű város, de ezt már eddig is tudtam. Ja, és ott tök jó idő volt. Sokat sütött a nap, és nagyon rossz volt visszajönni, és visszaszokni a hidegbe. Bár annyi időnk nem volt, hogy ezen elmélkedjünk... Szombat éjjel visszajöttünk Tamperebe, vasárnap kicsit magunkhoz tértünk, meg hasonlók, és hétfő este már vonatra pattantunk, és mentünk fel Rovaniemibe a Krisztihez és a Csongorhoz :) Igen, így van, már ott is jártunk.

Egy laza 10 órás vonatút után kedd reggelre odaértünk hozzájuk, az állomástól még kisétáltunk a lakáshoz (újabb kb. 45-50 perc), aztán regenerálódtunk :) Később bementünk a városba, vagyis először megnéztük az egyetemüket, és ha már ott jártunk, meg is ebédeltünk :). Aztán bementünk a városba, ahol a legnagyobb nevezetesség a helyi H&M volt :) De tényleg, Tampere se szép város, de Rovaniemiben sincs túl sok látnivaló. Mondjuk ott a legnagyobb nevezetesség a télapó, de erről majd később. Szóval, csináltam pár képet azért a városról is. Nekem nagyon tetszik az egyik híd. Jöjjenek a képek:

 

Hát ennyit a városról. Kedden már csak palacsintát sütöttünk, és filmet néztünk (Benjamin Button :) ) és nagyon sokat nevettünk...
És másnap...gondosan kipihentük magunkat, hogy a MIKULÁS jó állapotban lásson minket, és szerdán meglátogattuk. :) A városból ment ki busz, amiért már fizetsz is 6,40 eurót. (én kis naív azt hittem, hogy ez majd ingyenes lesz, de rá kellett döbbennem, hogy Finnországban vagyunk, semmi nincs ingyen) Na mindegy, ez a busz elvitt minket a Santa Claus Village bejáratához. Jaj, annyira jó volt, még most is mosolygok, ha rá gondolok :) olyan voltam, mint egy kisgyerek... Ahogy bementünk az épületbe mindjárt megláttuk az északi sarkkört jelző vonalat, aminél mindjárt le is fényképezkedtünk. És ezek után kimentünk, lefényképeztük a tájat, majd gyorsan bementük a Mikulás házába. Lent be kellett jelentkezni, a legfiatalabb közülünk kapott egy kártyát, majd bementünk. Az elején olyan volt, mintha egy elvarázsolt kastélyban lettünk volna. Fura hangok voltak, meg jégtáblákat imitáltak, meg ilyenek. Volt egy nagy fogaskerekes óra szerű valami, de tényleg nagyon nagy volt... és ha ezeken átértél, akkor vártál arra, hogy sorra kerülj a Mikulásnál. Mi kb. fél órát vártunk (márciusban...mi lehet decemberben?!) Aztán bementünk, bemutatkoztunk, beszéltünk pár szót a Mikivel, megcsinálták rólunk a képet, és már mehettünk is. Nekem végig fülig ért a szám... :) A Kriszti meg az Orsi beláttak a szakálla alá, és teljesen ki voltak akadva, hogy nem öreg nyaka van...Hát ez van :) Ja, és mondta a Miki, hogy "köszönöm, köszi, köszi". Nagyon tuti volt. És amikor kimentünk, akkor jött a hideg zuhany. Bent ugye nem lehet fényképezni, ők csinálnak rólad képet. Hát igaz, hogy a belépés ingyenes, de ha veszel képet kb. ugyanott vagy. Három lehetőség van: vagy veszel egy posterméretű képet 49 euróért, vagy egy kicsit kisebbet 39-ért, vagy 5 képeslapot, amibe belerakják a képet 30 euróért. Hát mi az utóbbit választottunk, és vettünk hárman 5 képeslapot.

A souvenir - boltok csak ezután jöttek még :) rengeteg van belőle. Ja, és itt van a Mikulás postahivatala is. De mutatok képeket is:

 

Ezután már "csak" buliztunk egyet este, és hajnalban jöttünk vissza Tamperebe. Nagyon hamar elment az idő sajnos :( pedig én nagyon jól éreztem magam. A buli is egész jó volt. A hely nem volt nagy, de nem is voltak sokan, hát a zene...Voltak nagyon jó számok is, és nagyon rosszak is. És tényleg megtörtént az, amit már előre mondtak a Krisztiék. 3 óra és fél 4 között benyomtak két igazán lassú számot, majd felkapcsolták a villanyt... mindenki menjen szépe haza címmel  :) De azért nem volt rossz, és nagyon finom kis italokat ittunk. Shots volt a neve azt hiszem...nagyon jó volt :) 

Na igen, ennek külön története van... Orsi mutatott nekünk egy videót YouTube-on, amin két idősebb ember éppen a discotáncot tanítja szintén idősebbeknek. Egy finn videó volt. Na és abban voltak érdekes lépések :) és itt éppen ezt gyakoroljuk :)

Hát ilyen volt a buli :) voltak jó pillanatok is.

Azt hiszem most be is fejezem. Ja, még annyit, hogy csütörtökön délután értünk vissza Tamperebe (több mint 7óra utazás után), pénteken óránk volt, és csak hogy ne unatkozzunk, szombaton elmentünk Turkuba, ami 2 órára van Tőlünk, és megnéztük a templomot meg a várat. Nem mondom, hogy nem volt szép, de azt hiszem a sok utazás miatt már nem tudtam élvezni a dolgot. Szóval ha most kéne véleményt mondanom, nem ajánlanám senkinek, mint uticélt. Vannak jobb helyek itt Finnországban szerintem.

Na most már tényleg megyek.

puszilok mindenkit, kitartás a sulihoz, és küldjetek meleget, mert már elegem van a télből!! Ma is egész nap szakadt a hó. Ha így haladunk, még áprilisban is lehet havat lapátolni...

Először is bocsi mindenkitől, aki még a múlt héten szeretett volna a jeges úszásról olvasni, sajnos nem tudtam beszámolni róla... :( De most bepótolom. Addig is mutatok még pár képet arról a bizonyos City tour-ról. Az elsőn egy vödörből iszunk sör-kávé-tea keveréket...A másodikon élő piramist alkotunk, a harmadikon egy párnahuzaton próbálunk állni úgy, hogy azt közben minél kisebbre hajtjuk. Íme:

És akkor következzen a jeges-úszás. Elmentünk busszal az északi tóhoz, és ott van szaunázási lehetőség is. A tó teljesen be volt fagyva, de volt egy lék vágva rajta, és ott szerintem forgatták a vizet, hogy ne tudjon visszafagyni. A szaunától meg valami szőnyeg szerű anyag volt lerakva a vízig, ott meg lépcső a tóba. Hát had ne mondjam, hogy a szőnyeg is jeges volt, a lépcsőről nem is beszélve. Mindjárt az első alkalommal, amikor odamentünk olyat csúsztam, hogy majdnem beleestem a vízbe... Amúgy háromszor jöttünk ki a szaunából, hogy megmártózzunk. Nekem elsőre, az ominózus csúszás után csak bokáig sikerült belemennem, aztán futás vissza a szaunába (mondjuk már szétfagytam, mire kiértem a vízhez, nem vittem ki a türcsimet se, és olyan kellemes jeges szél fújt a víznél...). Másodszorra már vittem törölközőt is :) mondjuk így se volt sokkal melegebb, de ekkor már derékig belementem. Na de harmadszorra...Nyakig bemerültem a jeges vízbe!!! Én, aki az uszoda vizébe is leghamarabb negyed óra alatt megyek be, mert nem elég meleg...És jégtáblák között nyakig bemerültem a vízbe. Hát nagyon durva volt. Deréktől lefelé már nem éreztem semmit. Teljesen átéreztem azt, amit a Kriszti pár héttel ezelőtt leírt az ő jeges úszásukkal kapcsolatban. Fogalmam se volt, hogy hogyan fogok kimenni a vízből, és mászok vissza a szaunáig. De szerencsére sikerült... Az Orsi még az úszással is megpróbálkozott, két-három tempót tett, de azt mondta, hogy eléggé bepánikolt, mert kezdett lemerevedni mindene...

De azért nagyon jó volt! Egyszer ezt is ki kellett próbálni! :) Van egy két kép is a jeges vízről, meg rólam (nem nevetni)

Hát ide mentünk be:

Jeges úszás után, kedden voltam jéghoki meccsen is :) Tampere csapata, Tappara, játszott Nokia csapatával, de az ő nevükre nem emlékszem. Sajnos Nokia nyert 2-1re. De az az igazság, hogy nem volt valami izgi. Azt hittük, hogy majd azért lesz kis bunyó,vagy valami, de nem igazán volt. De azért a meccs jó volt. Szeretnék úgy korizni, ahogy ők tudnak... Mondjuk azt se értem, hogy ennyi ruhában, meg védőfelszerelésben hogyan tudnak egyátalán mozogni..Nézzétek majd meg a kapust! Na de beszéljenek a képek helyettem:

Szombaton meg voltunk bulizni egyet. Orsi, Anikó és Márti salsa estre mentek, és meg egy másik szórakozóhelyre Begümmel (török csajszival). Azt mondták, hogy a salsa est nehezen indult be, de éjfél körül megérkezett kedvenc mexikói táncosuk, "Antonio", és utána már tudtak táncolni... :)
A mi esténk is elég nehezen kezdődött, mert Begüm kizárta magát a koli szobájából, én meg kint vártam rá...De aztán nagy nehezen elértük egymást telefonon, és megoldódott minden. A buli már jó volt, érdekes, de jó. Képem csak rólunk van, meg találtam egyet az Orsiékról, ami elvileg a salsa esten készült, és azt utólagos engedélyükkel megosztom veletek:

Orsiról csak ezt a képet tudom felrakni, mert nem egy csapatban voltunk City tour-on, nem volt hokimeccsen, és ugye nem is egy buliban voltunk. De most jöjjenek a mi képeink. Gondolom kitaláltátok volna, de azért leírom, hogy a baloldali Begüm :)

ja, és megtaláltam egy korábbi buli képét Popinál facebookon, és gyorsan le is szedtem. Ez a Saha-ban készült, bár gondolom ez senkinek nem mond semmit :)

Mára ennyit, már kezd elfáradni a kezem, meg a szemem. Majd ha történik valami érdekes, akkor jelentkezem. Orsi nemrég ment el szánkózni a városba (pulkázni :) ) Remélem majd ő mesél valami érdekeset. Bár nem hiszem, hogy például fényképezőt vitt magával. Én közben megszereztem végre a csomagomat, ami több mint 10 napja jött Magyarországról...Hát igen, gyors a posta manapság :( De már megvan, és még a túró rudik is jók!!!!

Amúgy -10 fok van, megint nagyon lehült, és csak ennél hidegebbet mutatott a hétre...

Na puszi mindenkinek!! Kitartás az egyetemhez, és az edzésekhez/meccsekhez!

pusssz, Eszti

Hát újra jelentkezem...Azt hiszem már éppen ideje :) De nem is tudom, hogy mivel kezdjem.

Azt hiszem mindenek előtt meg kell említenem, hogy múlt héten csütörtökön levizsgáztunk finnből! Igen, jól olvassátok, volt írásbeli és szóbeli vizsgánk is, és már be tudunk mutatkozni, el tudjuk mondani a hobbijainkat, és hogy milyen nyelveket beszélünk. Arról nem is beszélve, hogy hány óra van :) és még ezen kívül is tudunk egysmást :)

Szombaton pedig egy igazán jó City tour-on vettünk rész. volt vagy nyolc csapat, és nyolc állomás, és minden állomáson különböző feladatokat kellett csinálni. Nagyon jó volt. Egyik helyen fel kellett fújni lufit, és egy finn emberrel össze kellett ölelkezni, hogy kilyukadjon...Egy másik helyen összeöntöttünk sört, kávét és teát, és ezt meg kellett inni! :( Ja, és egy háromemeletes piramist is építettünk magunkból :) meg hasonlók. Tényleg nagyon élveztük, de sajnos csak másodikak lettünk, mert három pontot vesztettünk :( Majd elkérem a Popitól a képeket, és akkor azokat is tudok feltenni. Addig csak az esti buliról, és eredményhírdetésől tudok mutatni pár képet:

bocsi, ez kicsit homályos

Ez már jobb :)

Érdemes a hátteret is megnézni, elég érdekes. Ők amúgy a görög (bal oldali két lány), szlovák (jobbról a második) és lengyel (középen) lányok, na meg egy tutor, Mario (a jobb szélen):

Hopp, ezek megint mi vagyunk :)

Ő az egyik pesti lány velem, Anikó

Nagyon szeretnék még írni a jeges úszásról, de mindjárt indul a buszunk, majd délután folytatom. Addig bírjátok ki! :)

puszika

Hát újra jelentkezem. Amint már említettem, tegnap fent voltunk egy kilátóban, ahonnan rá lehetett látni 2 nagy tóra, és az egész városra. A látvány tényleg nagyon szép volt, és csak 1 euró volt a belépő (ez például a stockholmi városházához képest - ahonnan szintén nagyon szép a kilátás - elég olcsó, úgy emlékszem). Csak azt nem értettem, hogy miért csak fél5-kor mentünk fel oda, hiszen akkor már szürkül, és nem mondhatnám, hogy annyira szépek lettek a fényképek. De azért megmutatom őket, és majd ha szép napsütéses idő lesz, megpróbálunk újra felmenni.

Hát íme, ilyen Tampere fentről, szürkületben:

Remélem láthatóak a képek, most ezzel tudok csak szolgálni... :)

Van még pár új képünk a városból, szombaton nagyon szép idő volt, hosszú idő után végre láttunk napot. Előtte már nem is emlékszem mikor bújt elő a nap, már bőven eltelt két hét azóta szerintem. De most újra láttuk - mondjuk azóta sem -, és gyorsan csináltam is pár egy-két képek a főutcán:

 Na jó, ez nem a főutcán készült, hanem az erkélyről, de napsütéses.

Azoknak, akik már hiányolják az Orsi mosolyát... :) Hát igen, azt hiszem magamról kicsit több kép van fent, bocsi :)

Na ezek már tényleg a főutcán készültek, a központból mindkét irányba beláthattok.

 
És újra én...Hát nem volt azért melegem, nem éreztem, hogy a nap olyan sokat melegítene a levegőn...:)

Nehogy elfelejtsem, megint készítettem császármorzsát vasárnap, és végre csináltam képeket is róla, és szakértő zsűri véleményét szeretném kérni. Itt főleg rád gondolok Eszti!!! :) de tényleg, ha nem néz ki jól, akkor majd segíts légyszi, hogy mit csináljak máshogy! Köszke.

Na, így nézett ki még eléggé nyersen, és itt még fogalmam sem volt róla, hogyan is lesz ebből császármorzsa...

 És ilyen lett.

Na meg ilyen...Szóval véleményezd légyszi!!

Na most szerintem újra búcsúzok, azt hiszem eszek valami táplálóbbat így 10 órakor.

Puszika mindenkinek!!!

Ja, és bocsi, hogy ilyen szünetek vannak a képek és írások között, de egyszerűen nem hajlandó normálisan berakni az írásokat, pedig már régóta próbálkozok vele. Hát ez van, azért látható minden.

Eszti

Már nem is nagyon emlékszem, hogy miről írtam utóljára, olyan régen írtam ide...Ezer bocsánat érte, csak valahogy mindig elmaradt a blogírás. Foghatnám arra, hogy időhiányban szenvedünk, de azt hiszem, ez nem lenne teljesen igaz... Hát ez van, de most újra itt vagyok.

Azt hiszem korcsolya-pályafutásom kezdetével indítanék...Szóval, múlt héten hétfőn első alkalommal volt a lábamon korcsolya, és azt hiszem elég jól teljesítettem. Törött csontok nélkül úsztam meg az esetet, sőt, olyan sokat nem is estem. Most csak egyre emlékszem, de akkor éppen Orsin nevettem...Hát igen, a káröröm :) De a lényeg az, hogy nagyon jó volt. Azóta már vettem is egy használt korcsolyát, és pénteken este fél 10kor elmentünk korcsolyázni Orsival. A pálya ugyan aznap éppen nem volt kivilágítva, de azért volt elég fény, hogy lássunk, és így legalább sokan nem láttak minket. Na ekkor szerencsére nem voltunk nálunk fényképező, mert itt én sokkal többet estem. Felbuzdulva azon, hogy már nagyon megy az előre haladás korcsolyával - már gyorsan is - elkezdtem próbálkozni, hogy milyeni is lehet, ha hátrafelé megy az ember, vagy akár egylábon...Na igen, ezek már nem mentek olyan simán, de sebaj, nem adom fel!!! Nem mondom, hogy nem hiányzik a kosárlabda, de valami alternatívát muszály volt keresni, és azt hiszem megtaláltam a korcsolyázásban! :D

Mutatok képeket is az első próbálkozásról:

Nah, hát erről beszéltem, nem ment minden olyan egyszerűen az elején, de azért egy kezdőhöz képest egészen jól helytálltam szerintem. Hazafelé jövet még egy szép havas részt is találtunk, és mindjárt csináltunk hóangyalt is, hogy az nehogy kimaradjon:

Ez az én hóangyalom... :)

Hát azt hiszem ennyit a korizásról. Amúgy a múlt hét egész gyorsan eltelt. Hétfő kivételével minden nap volt óránk, kedden egy laza 4órás finn nyelvórával kezdtünk, aztán szerda este megkezdődött a "Finnish Society and Culture" című óránk, ami számomra iszonyatosan unalmas volt. A finn történelemről beszélt egy bácsi, de elég rossz volt az angolja, pedig dr. volt, és még nagyon uncsi is volt. De hát ez van, talán a most szerdai majd jobb lesz. Csütörtökön megint finnünk volt, ami most már kezd izgalmas lenni, mert most csütörtökön szóbeli vizsgánk lesz, és még nem annyira vagyunk perfektek a nyelvből. De nem baj, azt már mindenki tudja, hogy "Hauska tutustua" - Nice to meet you - , ugyhogy üdvözölni már tudjuk egymást. És azt hiszem, a számokkal sincs baj, mert egy repkedő kék macska megtanította nekünk. :) (a tanárnak, Henninek van egy kb. 10cm-es kicsi kék macskája, és úgy próbálta nekünk megtanítani a számokat, hogy mondjuk őket sorba, és valaki mondja az éppen soron következő számot, majd továbbdobja a macskát valaki másnak, aki folytatja. És így megtanultuk a számokat, és még vicces is volt)

Pénteken pedig egy újabb főzős óra következett. Ja, én még az elsőről se írtam szerintem. Na az nagyon jó volt. Első alkalommal kétfajta levest főztünk, valami gombalevest, meg valami húsleves félét, amiben valami gusztustalan kolbászt kelle belecsipkedni, és főtten olyan íze lett, mint a virslinek. De finom volt, tényleg. Meg csináltunk még valami tésztás tepsis húsos kajcsit, ami nagyon íztelen volt. Nem használják valami bátran a fűszereket...De komolyan, olyan sótlanul főznek, mint a fene, ha nem sózod meg evés előtt a húsos ételeket, ehetetlenek. És ezen kívül még iszonyatosan finom áfonyás pitét is csináltunk (ebben a csapatban voltam én is). Ez ízlett mindenkinek a legjobban... Szóval az első hét igazán jó volt. De aztán jött a múlt péntek...

Már előre féltem a dologtól, éjszaka forgolódtam, hogy nehogy a halhoz osszon be engem, mert én hozzá nem nyúlok...De én szerencsére rebarbara levest csináltam, ami inkább egy sziruphoz hasonlított, és az volt a desszert, és nagyon fini volt. Ezen kívül voltak még valami szarvashúsból készült húsgolyók, amik egész jók voltak, már ha jól megsóztad evés előtt, és raktál rá bőven a hozzá készített (instant) szószból. :) Volt még valami kapros mártásos marhahús is, annak furi íze volt, nem lesz a kedvencem. De ami számomra a legszörnyűbb volt, az határozottan a töltött csuka volt. Már nem ízre, mert bele sem kóstoltam, úgyhogy nem tudom, hogy milyen volt. De elég volt látni a halat még nyersen, és amikor közölte, hogy a feje is rajtamarad, akkor én úgy éreztem, hogy felveszek egy kellő távolságot a hallal, és ez majd így is marad óra végéig. Hát tévedtem...

Amikor a tanár kivette a "gerincét", majd a belsőségeket, és a máját megpirította, végigkóstoltatta mindenkivel. Már azt hittem, hogy ezt megúsztam, mert már csak kicsi volt, és kérdezte, hogy ki kér még, de akkor meglátott...és rájött, hogy én még nem kóstoltam. :( Hát igen, hiába mondtam neki, hogy nem szeretem se a májat, se a halat, meg kellett kóstolnom. Még a fiúk is ott erősködtek, hogy látni akarják az arcomat...Szóval nagyon jó volt. Hát had ne mondjam, milyen rossz volt. Bár mindenki el tudja képzelni, aki evett már halat meg májat. Csak rakjátok össze a két ízt. Számomra iszonyatos volt. Úgyhogy a halakkal én itt be is fejeztem a barátkozást...

És ezek után itthon belenézek az órarendbe, hogy megnézzem, hogy most pénteken a kempingben - mert hogy most a szabadban fogunk főzni egy kempingben - mit készítünk, és mit látok: "salmonsoup", ami lefordítva lazacleves, ja és még van egy kis "campfire coffe" is. Szóval azt hiszem csinálok magamnak szendvicset péntekre... :(

Íme egy-két kép a főzésről (az első alkalomról):

Hát az Orsi épp a gusztustalan kolbásszal "dolgozik" :)

Ez a megmaradt áfonyából készült mártás-féle. Nagyon fini volt ez is.

Most egyenlőre ennyit, nemsokára (lehet, hogy még ma) jelentkezem a mai városnézéssel a kilátóból.

puszika mindenkinek!!!

Eszti

Igaz, hogy a császármorzsa készítés történt időben a legkésőbb, de muszály azzal kezdenem.

Eszti, imádlak. De tényleg, nagyon fini lett a császármorzsa. Pedig nagyon kb-ra tettem bele mindent, mert ugye semmi mérőedényünk nincs itt kint, csak kanál, meg bögre, úgyhogy azokat használtam, amink van. Minden hozzávalót egybeöntöttem, összekevertem, és aztán nagy nehezen kisütöttem. De nagyon finom lett. Orsinak is nagyon ízlett, igaz csodálkozott, hogy este 9kor még nekiállok ilyet csinálni. De hamar kész lett, és jól esett neki is :). Szóval nagyon feldobtad az esténket, nem elég hogy láttalak webcam-en, még ilyen tuti receptet is adtál vacsira.... :)

Fényképem sajna nincs róla, de te tudod milyennek kellene lennie, más meg majd elképzeli :)

Akkor menjünk visszafelé az időben, ha már így kezdtem. Tegnap bent voltun a városban, és végre rászántuk magunkat egy kis fényképeszkedésre is. Leszálltunk a buszról a Keskustori-n (ez a főtér neve finnül - szerintem :) ) és lefényképeztük Orsi kedvenc templomát, a teret, a színházat, na meg a gyárakat, melyek kéményei ontják a füstöt... Ez elég fura nekem itt a tiszta Finnországban, de ez van. Még így is sokkal tisztább a levegő, mint otthon, és ezt senki ne vegye sértésnek.

De jöjjenek inkább a képek:

Ez Orsi kedvenc sárga temploma a főtéren.

Itt láthatjátok is előtte...

Ez a színház.

És még mindig a színház, csak már belemásztam a képbe... :)

Na azt nem tudom, hogy ez mit ábrázol, vagy hogy mi akar lenni, de jól néz ki...

És ez az, amit említettem, a füstölgő gyárkémények a városközpontban.

Hát most ennyi kép készült a városban, de ígérem, készítünk még majd a főutcáról és a látnivalókról is képeket. Reméljük majd a nap is kisüt, mert úgy szebb.

Pénteken pedig Helsinkiben voltunk a Finnexpo-n megrendezésre kerülő Matka Fair-en, vagyis az itteni utazás kiállításon. Állítólag ez Skandináviában a legnagyobb Turizmus kiállítás. Hát nem mondom, szép nagy is volt. Egy egész épületrészt, kiállítótermet szenteletek a finn régióknak. Ott volt aztán minden, kóstoló (étel-ital), egy szakács kamerák előtti főzős műsort csinált az egyik sarokban. Valami halas ételt főzött, de nagyon jó illat volt. És ott voltak a különböző régiók képviseletei is, mint például Rovaniemi standja. Az nagyon jó volt, még jobban meghozta a kedvünket, hogy meglátogassuk a Krisztit és a Csongort az északi sarkkörön... :). És még volt egy pár stand, ahol a különböző sportlehetőségekről lehetett több infót szerezni.

A másik, jóval nagyon részben volt a nemzetközi része a kiállításnak. Még magyar standot is találtunk, nem mondom, hogy nem voltak meglepődve, amikor hallottak minket magyarul beszélni... De sebaj, vicces volt. Egy bácsi még azt is közölte velem angolul, hogy kellene játszanunk a nyereményjátékukon, ahol egy utazást nyerhetünk Budapestre, és a Meridienben szállhatunk meg ennek keretein belül. Hát kitöltöttem a lapot, hogy örüljön, de be kellett írni az állandó lakcímet, így nem hiszem, hogy megnyerem az utat, azok után, hogy Magyarországi címem van... :)

Sok egzotikus ország is ott volt, a thaiföldi, és a nepáli standnál nagyon aranyosak voltak a képviselők. Még kisebb kulcstartókat, meg képkereteket is adtak nekünk. Tényleg nagyon kedves emberek. A legjobb, legszebb színű szatyor viszon a "Maldív szigeteken" volt. Vagy legalábbis annál a standnál. A hölgy ott nem volt valami mosolygós, de gyönyörű katalógusokat hoztunk onnan, és még dvd-t is adtak.

A német standnál meg legalább gyakorolni tudtuk a németet. Vagyis én beszéltem az egyik bácsival németül, gondoltam úgy majd jobban ki tudom fejezni magam, de szomorúan tapasztaltam, hogy nagyon sokat felejtettem. :( Igaz, a bácsi azt mondta, hogy milyen jól beszélek, de sajnos én nem így éreztem. De nagyon rendes volt, adott nekem internet elérhetőségeket, címeket, hogy hol tudok érdeklődni a szakmai gyakorlat ügyében, vagy esetleg nyári munka után. Tényleg nagyon segítőkész volt mindenki.

Még jó kis műsor is volt. Valami táncos fiúk vetkőztek félmeztelenre a színpadon... Izgi volt. :) Sajnos arról nem sikerültek jól a képek, úgyhogy azt nem tudom megosztani veletek. De itt vannak azok a képek, amelyek sikerültek a kiállításon:

Ez a finnexpo épülete, Helsinki külvárosában van, az autópályáról egyenesen le lehet ide jönni, egyátalán nem kell bemenni a városba.

Ezek a képek bent készültek a tömegben, kb. lehet látni rajta a standokat.

Ő a Viking Line (hajótársaság) figurája :)

Arra sajnos nem jöttem rá, hogy ők minek a figurái, de nagyon jó fejek voltak... :)

Ez a kép pedig már visszafelé készült a buszon.

Hát ennyi mára, most más nem jut az eszembe. Majd még jelentkezünk.

Puszi mindenkinek otthon, Veszprémbe és Komlóra is :)

Eszti

Azt hiszem úgy lenne fer, hogy be is számolunk a ténykedéseink eredményéről, ha már megemlítettük őket.

Kezdjük a kenyérsütéssel. Nos, szerintünk nagyon jó lett, bár most már kezd megkeményedni, úgyhogy majd kiderül, hogy mennyire vagyunk jók kenyérsütésben. Az biztos, hogy melegen nagyon finom volt, és tényleg nagyon jól nézett ki. Egy pár képpel illusztrálnám is:

Ekkor még a sütőben...

 Ez pedig már a késztermék :) Jól néz ki, ugye?

Hát ilyen jól telt a napunk...Ezen kívül még túrógombócot is készítettünk ebédre, vagyis már estebédre... Hát szerintem az is nagyon jól sikerült, annak ellenére, hogy az itteni túró nem egészen olyan, mint az otthoni. Kicsit krémtúró állaga van. De inkább megmutatom:

 Íme, a túrógombócok (vagy inkább túrós galuskák...:) )

Az is eszembe jutok, hogy megmutatom, hol is lakunk pontosan. Vagyis a lakásunkat belülről (illetve egy-egy szobát).

 Ez a konyha, szép nagy. A kép bal sarkánál van az asztal, de az nem látszik a képen, csak egy szék... Az ablakon "kinézve" látszik, hogy nincs valami nagyon világos, pedig délután 1 és 2 között készült ma a kép.

 Ez a nappali. Eredetileg az egyik ágy itt volt, a baloldali asztal helyén, de inkább bevittük az ágyakat egy szobába, és így lett egy nappalink a két íróasztallal. Elég üres a szoba, de éppen azon vagyunk, hogy bútorokat szerezzünk még bele. Egy fiókos kisszekrényt, és egy kanapét szeretnénk nagyon. (természetesen nem újat, segít nekünk az Orsi egy ismerőse) Az ajtó pedig erkélyre visz a szoba végén. Az is szép nagy, már alig várjuk, hogy több időt tudjunk kint tölteni :)

A kép jobb oldalán lévő ajtó a hálónkba vezet:

 Azt hiszem azt mindenki látja, hogy az első kép mit ábrázol... Ezen a másodikon pedig a hálóban lévő beépített szekrények láthatóak :)

Hát ez lesz az otthonunk a következő 5 hónapban.

Eszti

Hát ezt is megértük: míg otthon mínuszok repkednek, itt az északi Finnországban +4 °C van, és az összes hó elolvadt! Hé, hazaiak, küldjétek vissza ide a telet! Milyen dolog ez, hogy elloptátok???       

A táj most teljesen más arcát mutatja, minden zöldes-barnás. Szerintem mondjuk így se rossz, de kétségtelen, hogy fehéren szebb volt.   

És hogy feledjük a szomorú tájat, Esztivel belefogtunk a kenyérsütésbe. Mivel itt nem kapni semmi olyasmit, ami az otthoni, jó kis ropogós kenyérre emlékeztet, úgy döntöttünk, nem hagyjuk magunkat, dacoluk a finn kereskedelemmel, és megsütjük a saját kis hazai kenyerünket. Remélem, finom lesz! :)

Orsi

Ilyen most a táj:

Orsi és Eszter jelentkezik Tampereből! :)

Egy hét után ma volt az első olyan nap, amikor rászántuk magunkat arra, hogy egy kicsitt nagyobb sétát tegyünk a környéken. Elindultunk abba az irányba, amerre a buszunk megy a központ felé, amit itt "Keskustori"-nak hívnak. És azon az úton vagy elvileg egy nagy bolt, Euromarket. Gondoltuk megnézzük, hogy nyitva van-e, és ezzel együtt a környéket is megnézzük. Nos, a bolt nem volt nyitva, de nagyon jót sétáltunk. Szerencsére itt egyátalán nincs hideg, plusz 1 fok volt ma is, és elvileg éjszakára sem mondanak fagyot, úgyhogy pont jó sétálós idő volt. Szép havas, erdős a táj, csináltunk is pár képet, azokat is feltöltöm majd, amint rájövök, hogy hol és hogyan kell :)

Amikor visszaértünk a házunkhoz, még itt a ház körül is körbenéztünk, és találtunk egy bafagyott tavat, amin egy kis rész palánkkal el van kerítve, és lehet rajta korcsolyázni. :) tök jó, és mindezt ingyen, el se hiszem... És a városban találtunk bolhapiac-szerű boltokat is ,ahol lehet használt korit venni 5-10 euróért. Szóval ha találunk, azt hiszem megpróbálunk korizni. Igaz az én lábamon még soha nem volt korcsolya, de valamikor el kell kezdeni. :)

Na most ennyi elég, meg kell néznem, hogy egyátalán működik-e a blog.

Következzenek a képek: